Csácsbozsok Zalaegerszeg keleti városrésze.

Közigazgatásilag 1963 óta tartozik a megyeszékhelyhez.

Csácsbozsok 1888-ban Csács és Bozsok falvak egyesülésével jött létre. E két település neve már a középkori leírásokban és térképeken is szerepel, jelenleg hivatalosan elfogadott formában, elsőként 1335-ben.

A Csácsi templom alapjai Árpád korabeliek lehetnek, ami alapján joggal feltételezhető, hogy itt már ezer esztendővel ezelőtt is jelentősnek számító településeket találhatunk. 

(NÉMETH József: Zala megye műemlékei. 2. bőv. kiad. Zalaegerszeg, 1979. 134 p., VALTER Ilona: Románkori templomok kutatása Zala megyében. = Mvéd 1976. 2. 82-88. p., VÁNDOR László: A csácsbozsoki r. k. templom kutatása. = Régészeti tanulmányok. Zalaegerszeg, 1976. 199-219. p. / ZGy. 6./)

Középkori oklevelekben a Csácsi- és Henyei-hegy fontos szőlő és bortermelő vidékként kerül említésre.

Ugyancsak a terület fontosságára utal a Csácsi-hegy észeknyugati vonulatán a közelmúltban részlegesen feltárt földvár is. A (Zala-)Egerszeget hajdan körülölelő mocsaras vidékből kiemelkedő, jelentős kiterjedésű, nagyrészt erdőségekkel benőtt, - a népnyelv által "hegyek"-nek nevezett - dombok természetes menedéket nyújthattak a környék lakosságának, főképpen a török időkben.

Csács és Bozsok gazdaságában a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás szőlő és bortermelés volt a meghatározó. Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett, nem mindig örömteli változások a magyar mezőgazdaság jelentős átalakulását és részbeni hanyatlását hozták, ami a helyi lakosság életvitelének megváltozásához vezetett.

Csácsbozsok lakosainak száma a nyolcvanas évektől kezdődően jelentősen megnövekedett. Jelenleg ez mintegy háromezer fő. Új területek kerültek beépítésre, ezzel együtt a hajdani falusi környezet kertvárosi jellegű település-szerkezetre váltott.

A városrészben ugyan több ipari és kereskedelmi vállalkozás is működik, de az itt lakók többsége Zalaegerszegen dolgozik.

Csácsbozsok saját általános iskolával és ovodával rendelkezik, mely 1994-ben költözött új épületbe és vette fel Izsák Imre zalai származású, magyar csillagász nevét. A régi iskola helyén jelenleg a "Dán Termelőiskola" működik.


Csácsbozsok és a Csácsi-hegy adatainak említése egy 1907-es dokumentumban:

 
és egy régi fényképfelvétel talán pont ugyanebből az időből:
 
 
 

Csácsbozsok műholdról nézve

Csács egy történelmi összehasonlító térképen

A csácsi templom története


 

Csurgó-kút – Mária forrás rövid története

Zalaegerszeg-Csácsbozsok

A Kisfalud-hegy oldalában korábban három forrást tartottak számon A források környezetét 1934-ben a Jézus Szíve templom Mária Kongrenagisták és az akkori Deák Ferenc (ma Zrinyi Miklós) Gimnázium diákjai, Mindszenty József vezetésével építették ki, a Lourdes-i Szűz Mária kegyhely mintájára.

A Mária-forrás 1947-ig búcsújáró hely volt

A medencéből kifolyó víz a déli támfal alatt futó csatornában fut végig, ahonnan az eredeti terv szerint egy kis mesterséges tavacskában gyűlt volna össze. Habár a kis tó maradványai a mai napig is láthatóak a tőzeges terület szinte teljes mértékben elissza a vizet.

A forrás felett álló a Mária szobor 1977-ben ledőlt (ledöntötték?). Ekkor a megrongálódott szobrot a Jézus Szíve templom raktárába szállították

A forrást 1989-ben a pózvai Egymásért Egyesület tagjai, a csácsi lakosok és a Csácsi úti Általános Iskola diákjai közös erővel felújították, helyreállították.

A jelenleg látható Mária szobor Szabolcs Péter zalaegerszegi szobrászművész alkotása. A szobor arca állítólag  a művész ifjú feleségének arcvonásait mintázta.

Az emléktáblát Nagy Géza csácsi kőfaragó készítette.

Később egy vihar során sajnos a szobor ismét ledőlt és megsérült

A kegyhelyen - Bánk atya ferences rendi plébános 1990-ben történt újra-szentelését követően - több alkalommal tartottak ismét búcsút.

A Csurgó-kút – Mária-forrás közkedvelt úticél a Csácsi- és Henyei-hegyen illetve környékén túrázó kirándulók körében.